Adatszolgáltatás célja, adminisztratív hatása

A tervezet alapvető célja, hogy megváltoztassa a számlákról készült adatszolgáltatási kötelezettséget úgy, hogy ne okozzon jelentős többlet adminisztrációs terhet, ne kerüljön sokba sem az adózók, sem pedig az állam részére, elősegítse a gazdaság fehérítését és összhangban legyen a közösségi szabályokkal is. Az online számla adatszolgáltatás megteremtésével az adóhivatal számára gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, mellyel a kockázatelemzés hatékonyságát tudja javítani. A számla kiállító adózók számára az adatszolgáltatás a napi munkavégzésben nem jelentkezne feladatként, hiszen azt automatizáltan a számlázó program végzi. Számlabefogadói oldalon átmenetileg megmaradna az adóbevallás melléklete alapján történő adatszolgáltatás, melyhez kap adóhivatali szolgáltatást is.

Az intézkedésnek van adminisztratív tehercsökkentő hatása, mely a kezdeti költségeket hosszabb távon ellensúlyozhatja. Ugyanakkor a vállalkozások számára előnyt jelenthet, hogy a kiállított számla tényéről és tartalmáról közel valós időben értesülhetnek, függetlenül a számla megküldésének módjától.

Az adminisztratív tehercsökkenés a tételes belföldi összesítő jelentés elkészítésével kapcsolatban érhető tetten. 2018. július 1-től a belföldi összesítő jelentés értékhatára a jelenlegi 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken.

Az ezzel együtt járó adminisztratív teher kiváltását jelenti a számlázó programok automatikus és elektronikus adatszolgáltatásának kialakítása. Lényegében ezzel a technikával az adóhivatal a számla kiállítását követően szinte azonnal tudomást szerez a kiállított számla tényéről, tartalmáról, nyilvántartásba veszi a számlát, mely nyilvántartás helyettesíti a belföldi összesítő jelentést.

Számlázó program bejelentési kötelezettségének megszűnése

A rendelet tervezet alapján a jelenlegi számlázó program bejelentési kötelezettség megszűnik. A számlázó programokkal szemben követelmény lesz a számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmának adóhatóság felé történő továbbítása. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki a számlázó programból kiállított összes bizonylatra. Amennyiben a számlázó program egyéb számviteli bizonylatot vagy nyugtát is előállít, azoknak értékhatártól függetlenül nem kell szerepelniük az adatszolgáltatásban.

Adatszolgáltatással érintett számlák

Az Adózás rendjéről szóló törvény 31/B §-a 2018. július 1-től a következő bekezdéssel egészül ki várhatóan: „Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”

• A gyakorlatban a fentiek azt jelentik, hogy a számlázó programnak ki kell válogatnia az alábbi feltételeknek megfelelő bizonylatokat:
• A bizonylatnak számla vagy számlával egy tekintet alá eső bizonylatnak (pl. módosító számla, sztornó számla) kell lennie.
• A számlán szereplő vevőnek magyar adóalanynak kell lennie
• Az áthárított adó összegének a 100 ezer forintnak vagy annál magasabbnak kell lennie
• Az előző feltételtől függetlenül amennyiben egy jelentés köteles számlának a módosításáról, érvénytelenítéséről szól a bizonylat, akkor a számla is jelentés kötelessé válik

A fenti feltételeket annyiban szükséges kiegészíteni, hogy 2017. január 1-től hatályba lépett az áfa törvényben a számlával szemben támasztott feltételként, hogy a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó bizonylatok esetében, amennyiben a számla befogadója szintén adóalany, akkor a számla befogadójának az adószámát fel kell tüntetni.

Adatszolgáltatás struktúrája, formátuma

Az adatszolgáltatás XML alapú fájlra épül, melynek struktúrája eltér az adatexport struktúrájától. Az adatszolgáltatás struktúrája több elemben épít az OECD ajánlásként megjelenő SAF-T szabványra, ugyanakkor számos helyen eltérést is mutat. A séma kialakításánál figyelembe vételre került a számlázó programok adatexportjával kapcsolatos tapasztalatok is.

Az adatszolgáltatás sémájának kialakítása során fontos szem­pont volt az időtállóság és a könnyű bővíthetőség is. Éppen ezért több olyan elem került nevesítésre a sémában, mely az áfa törvényben foglalt számla kötelező adattartalmának nem része. Az adatszolgáltatás jogszabályi kötelezettsége ugyanakkor az áfa törvényben a számlával szemben támasztott tartalmi követelményekre vonatkozik. Ez az adattartalom a jelenleg hatályos adatexportnál szűkebb adattartalmat jelent.

Az adatszolgáltatás alapelve, hogy egy XML adatállomány kizárólag egy darab számlát tartalmazhat. Amennyiben a számlázó program technikai okok miatt egyszerre több számlaadatot küld meg az adóhivatal részére, akkor nem teheti meg ezt egyetlen adatfájlban, mindenképp fel kell darabolnia külön adatállományokba a számlákat.

• Az adatszolgáltatás a következő főbb adatköröket tartalmazza:
• Adatszolgáltatás technikai adatai: pontos időpont, vég­ponti azonosító
• Számlázó szoftver adatai: gyártó neve, szoftver elnevezése, verzió száma
• Számla jellege
• Eredeti számla adatai
• Módosító számla adatai

Az adatexportot sok kritika érte, főleg a címadat kezelés területén. Az adatszolgáltatásnál a rendelet tervezet melléklete két típusú címadatot különböztet meg: egyszerű címet és összetett címet. Az egyszerű címnél elegendő az országkód, irányítószám, település név és a további címadatok megadása. Tehát ebben az esetben az utca, házszám, emelet, ajtó szerinti bontást nem kell elvégezni. Amennyiben ez utóbbi elérhető a számlázó programban önálló adatként, akkor az összetett címadat szolgáltatást kell majd használnia a programnak.

A tételsoroknál megjelenik az EKÁER bejelentés azonosító száma, melyet akkor lehet feltüntetni, amennyiben az adott tétel EKÁER bejelentés köteles.

Az adatexporttól eltérően a kedvezményt nem csak összegszerűen lehet megadni, hanem százalékos értékben is. Hasonlóan az adatexporttól eltérő megoldása van az áfa értékének megadásának. Az adatstruktúra külön elemként tartalmazza az adó összegét forintban, illetve a számla pénznemében történő megadását. Az adatexport összesítő adataiból tételsor adatba került az adatszolgáltatásnál a fordított adózás jelzése. Alapvető újdonsága az adatstruktúrának, hogy a felhasználók bővíthetik. Külön hely került kialakításra az adatfájl karakteres, numerikus és dátum jellegű adatokkal történő kiegészítésének, bővítésének.

Összességében elmondható, hogy az adatszolgáltatás adatstruktúrája alapvetően eltér az adatexportétól, ugyanakkor számos olyan problémát, kihívást kijavít, ami a jelenleg hatályos adatexportban megtalálható. Ezen túlmenően kellően rugalmas, hogy a séma időtállósága biztosítható legyen. Ez a rugalmasság teremti meg annak a lehetőségét, hogy idővel az adóhivatal több szolgáltatást tudjon nyújtani annál, mint ami 2018-ban megjelenik.

Bevezetés ütemezése

A bevezetésre három lépcsőben kerül sor, melyek közül az első két lépcső a tesztelést szolgálják. A társaságoknak, de inkább a szoftver fejlesztőknek 1 évük van a felkészülésre, mely idő alatt szükséges áttekinteni a jelenleg működő számlázó szoftvert és a szükséges módosításokat kifejleszteni, letesztelni. A tesztelés folyamatában különböző adóhivatali szolgáltatások is megjelennek. A 2017. június 27-én megjelent rendelet tervezet melléklete tartalmazza az adatszolgáltatás struktúráját. Ezzel párhuzamosan megkezdte működését 2017. július 3-tól a https://onlineszamla.nav.gov.hu weboldal, melyen elérhetők a legfrissebb információk az adatszolgáltatással kapcsolatban, valamint letölthető a fejlesztéshez szükséges XSD állomány is. Ezen túlmenően a szoftver fejlesztők tesztelhetik az általuk előállított XML adatállományok sémának való megfelelését is. Ehhez a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keret­rend­szeréhez (KOBAK) szükséges egy regisztrációt elvégezniük, melyen keresztül lehet a teszteléshez csatlakozni.

A tervek szerint 2018. január 1-vel lesz lehetőség arra, hogy ne egyedi adatfájl feltöltéssel, hanem a számlázó programok adatszolgáltatásán keresztül tudják a fejlesztők tesztelni az általuk fejlesztett programokat. Ettől az időponttól tesztelérésen keresztül meg tud történni az adatszolgáltatás, erről a jogszabályi működésnek megfelelően információt kap a küldő szoftver. Ugyanakkor ez az adatszolgáltatás nem váltja ki a belföldi összesítő jelentést kibocsátói oldalon, mivel 2018. január 1-től kizárólag rendszer tesztelésre nyílik lehetőség.

2018. július 1-jén fognak hatályba lépni a számlázó programok elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségét előíró jogszabályok, ezzel az időponttal fog változni az adatszolgáltatás összeghatára, így az adatszolgáltatás 1 éves felkészülési időt követően éles üzemi környezetben fog működni, a beérkezett adatok már érvényes adatszolgáltatásnak fognak minősülni.

Összegzés

Európa több országában már van számla adatszolgáltatási rendszer, melyek működési elvük tekintetében kü­lönböznek. Magyarországon bevezetésre kerülő rendszer bár merít a nemzetközi tapasztalatokból, ugyanakkor a magyar sajátosságok megjelennek benne. A magyar rendszer továbbra is kitart a bilaterális rendszer mellett, tehát nem elégszik meg az egyoldalú számlaadat szolgáltatással. Jelenleg a két oldal adatszolgáltatási technikája eltérő, ugyanakkor látható olyan folyamat is, melynél a befogadói adatszolgáltatás adminisztratív terhe csökkenhet. A kibocsátói oldalon nem feltétele a számla ki­bocsátásának az adatszolgáltatás megtörténte, az adatszolgáltatás nem szól bele a számla kiállítás fő folyamataiba. Lényegében egyfajta utólagos adatszolgáltatásról beszélünk, melynek online és azonnal a kiállítást követően kell megtörténnie.

A rendszer kiépítésének nem csak az a célja, hogy legyen online számla adatszolgáltatás, hanem ezeknek az adatoknak nagyon fontos felhasználási céljuk is van. Elsődleges cél az adóhivatali kockázatelemzési tevékenység hatékonyságának növelése, de ezen túlmenően további célok is meg­jelennek, melyeket nem biztos, hogy jövő év közepén, előfordulhat, hogy inkább azt követően fognak érezni az adózók. Ebből is lehet látni, hogy nem egy folyamat végét jelenti a jövő év közepe, hanem egy újabb lépcsőfokot az adóhivatali adatszolgáltatások fejlődésében, az adóhivatali szolgáltatások terjedésében. - Czöndör Szabolcs

Megvalósítás éve: 2017-2018